Csaknem négyezer éves, rejtélyes szakrális építményt tártak fel Észak-Izraelben a régészek — jelentette a Haaretz.
A tökéletes épségben megmaradt, vályogtégla boltozatot is tartalmazó különleges leletre Észak-Izraelben, a Jezréel völgyben lévő Tel-Simron nevű ásatási domb tetején bukkantak.
A bronzkori akropoliszt, vagyis dombtetőn lévő szakrális szerkezetet négy méter vastag vályogtégla fallal építették, de nem volt benne terem vagy nagyobb tér, hanem csak a hegy gyomrába vezető szűk, majd kiszélesedő folyosó. A folyosó végét egyelőre nem tudták feltárni, mert attól tartanak, a további ásatások miatt beomolhatnak az eddig felszínre került részek.
A folyosót hordalék temette be, ezért teljes épségében megmaradt a tetőszerkezete, a kánaáni boltív. A régészek egyelőre nem tudják, milyen célt szolgált az épület.
A térségben található Meggidóhoz hasonló Tel Simront eddig kevésbé kutatták a szakemberek, mert nem fontos szereplője a Bibliának, noha Józsué könyve megemlíti a honfoglaló izraelita törzsek egyik hódításaként.
A város mintegy 4000 éve, a középső bronzkorban élhette virágkorát, amikor jelentős kánaáni település volt, amely az egész dombot elfoglalta, hatalmas sáncokkal védték oldalait, tetején a mostanában feltárt hatalmas akropolisz állt.
Rejtélyes erődöt találtak az Ohridi-tó mélyén
Rejtélyes, víz alatti erődre leltek régészek és búvárok az Ohridi-tó albániai részén – közölte a Vesti.mk északmacedón hírportál. A térség legrégibb és legmélyebb tavában a tudósok szerint vélhetőleg Európa egyik legkorábbi erődítményét fedezték fel. A Balkán gyöngyszemének nevezett tó albán partjához közeli Linnél találták meg az erődített települést, amely a vízre épült. A cölöpökön álló falu a kutatók szerint több száz évvel régebbi, mint az eddig ismert legkorábbi tóvidéki települések. A régészek figyelmét azonban az ősi település mellett egy furcsaság is felkeltette. A tóban talált maradványok arra utalnak, hogy a 200-250 fős települést barikád vette körül, az ott lakók „erdőnyi” fát vágtak ki ahhoz, hogy hegyes rönkökkel védjék meg magukat. A búvárok mintegy százezer ilyen rönköt találtak a tó fenekén, arra azonban egyelőre nincs válasz, hogy a nyolcezer évvel ezelőtti település lakói mi ellen védekeztek ilyen intenzíven. Ilir Gjepali albán régész közölte, hogy az Ohridi-tó körülbelül egymillió éves, a környékén élők földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, a területen az évek során többezeréves magvakat, illetve növényi, valamint állati maradványokat találtak.